Hát nem látod drágám?
Én, én vagyok.
Nem fogok változni már.
S nem is akarok.
A Te kedvedért sem,
Hisz az élet, oly rövid.
Nem élhetsz helyettem,
S ez téged megőrjít.
Mert birtokolni akarsz,
Birtokolva szeretni.
De így csak elmarsz,
Ezt én nem bírom ki.
Mert könnyű a rabság,
Ha szeretsz valakit.
De vágyó a szabadság,
Mely közben felpezsdít.
Szünes- szűntelen,
Örök a körforgás.
Jól tudod, szeretlek,
De kell a változás.
